Picit nehéz téma következik, de próbálom minél rövidebben összefoglalni. Arról írok, hogy milyen fénykép alapján tudok jól dolgozni, szép portrét készíteni, ugyanis nagyon gyakori jelenség, hogy nem megfelelő minőségű fényképet kapok valakitől és szeretné, ha az alapján dolgoznék.
Megértem, hogy az adott fénykép kedves számára, de ha az alkotáshoz nem megfelelő, akkor nem tudom elvállalni a munkát.
2 ok miatt nem vállalok portré rajzolást vagy festést rossz referencia kép alapján:
egyrészt nekem is nagyon nehéz vele dolgozni és jelentősen megnöveli a munkaidőmet, másrészt a megrendelő sem lesz elégedett a végeredménnyel. Mégis előfordult már, hogy végül elfogadtam ilyen képeket, tehát tapasztalatból írom, hogy sajnos nem tehetem.
Mire is van szükség?
Röviden összefoglalva:
- a kép legyen nagy felbontású
- látszódjanak az apró részletek
- éles legyen, ne legyen homályos
- közelről készüljön az adott személyről
- legyenek jók a fényviszonyok
- a személy úgy nézzen ki rajta, mint ahogyan legtöbbször ki szokott nézni.
Most pedig picit részletezem ezeket és bemutatom néhány példán.
Megvannak az apró részletek
Az egyik első, amit észre lehet venni, hogy vajon a képen látszanak-e az olyan kis részletek, mint a szemöldökszálak, szemhéjak, szempillák, szemzug, vagy pedig nem. Ha nem, akkor a kép nem megfelelő, hiszen nem tudok jól dolgozni vele (fontos, a szempillák sosem teljes hosszukban látszanak, de mindjárt mutatok példákat).
Itt van például ez a Brad Pitt fénykép:
Így első ránézésre nem is tűnik rossznak, ám ha megnézzük a részleteket, akkor pár dolog hiányzik. Nincsenek jól kivehető, egymástól elkülönülő szemöldök- és szempilla szálak, nem látszik az ajkak mintázata, sőt még picit a fogak is elmosódottak (ez még amúgy egy jobb minőségű kép azoknál, mint amiket gyakran küldeni szoktak nekem….)
Most nézzünk meg egy másik képet Brad Pittről, ami nagyon részletgazdag:
látszódó szemöldökszálak, szemhéjak, szempillák, nagyon jól kivehető még az írisz mintázata is (na jó, a példa picit el van túlozva, hisze még a bőr textúrája és a legapróbb világos szőrszálak is szépen látszanak, ami maximum hiperrealisztikus rajzokhoz szükséges, de próbálom érzékeltetni, hogy mire gondolok):
Látszik a száj mintázata is (nem szükséges, hogy minden ennyire tökéletesen látszódjon, de ha a szájon nincsenek apró kis ráncolatok legalább 3-4 helyen, akkor gyanítható, hogy a fotó nem megfelelő minőségű):
Ezzel a fényképpel egyébként valami teljesen más probléma lesz. Hogy lásd, megmutatom a vágás nélküli teljes verziót:
Megmondom őszintén, én első ránézésre nem mondtam volna meg, hogy Brad Pitt van a képen. Vagyis olyan fényképre van szükség, amelyen
a személy a leggyakoribb, legjellemzőbb arcát mutatja.
Ez kiemelten fontos olyan esetekben, amikor a személyt nem ismerem. Ha kapok egy fényképet, amin kevésbé hasonlít önmagára, akkor az magával hordozza a veszélyt, hogy az alkotáson végeredményben felismerhetetlenné válik.
Nézzük a kép méretét!
Mindenképp e-mailben kérem majd a fotót, mert a Facebook, Viber és társai spórolnak az adattal és lekicsinyítik a fényképeket.
Magad is könnyen el tudod dönteni, hogy vajon a kép megfelelő nagyságú-e. Mivel a legtöbben mobiltelefonon nézitek, ezért kezdj el belenagyítani a képbe ott, ahol az arc van. Ha azt látod, hogy nem tudsz belenagyítani, az arc kicsi marad, mert tovább nem nagyítható, akkor a kép nem megfelelő.
A kép legalább akkora legyen, hogy belenagyítva a telefonod képernyőjére minimum a lenti képen látható méretben ráférjen, de ha lehet, akkor inkább kevesebb férjen rá. A száj ideális esetben foglalja el a képernyőnek a 3/4 részét. Gyakori, hogy olyan képet kapok, amin az arc teljes egészében maximum akkora vagy kisebb, mint a telefon képernyője.
A kép legyen nagy felbontású!
Ha a telefonos alkalmazásod mégis lehetővé teszi a maximum méreten túli nagyítást, akkor pedig a kép elkezd homályosodni. Ez azért van, mert ugyanazok a képpontok látszódnak egyre messzebb egymástól. Ha már az eredeti kép felbontása nem elég nagy és a teljes képméretben az arc túl kicsi, akkor azt tovább nagyítva probléma lép fel.
A megfelelően nagy felbontású képen látszódnak az apró részletek és remélhetőleg nem is homályos, elmosódott.
Nézzünk egy másik példát! Kicsiben ez az arc egész kivehető:
Belenagyítva viszont valójában ilyen képkockákból áll:
Tegyük fel, hogy a fényképen a megfesteni tervezett személy arca olyan kicsi, hogy ha én azt A4 méretre nagyítom, akkor már pixelesedik, mert túlléptük az eredeti fénykép méreteit.
Persze megint túloztam, de akartam érzékeltetni, miből adódik a pixelesedés. Ebből következik az is, hogy a hiányzó részleteket pótolnom kellene vagy egy az egyben kitalálnom, ezt viszont nem szeretném, mert korántsem ilyen egyszerű!
Megfelelő fényviszonyok
Ez már olyan dolog, amit nem biztos, hogy mindenki ugyanúgy lát, ezért tényleg csak röviden említem meg.
Lehetőleg ne legyen az arc teljesen leárnyékolt, sötét, a fényforrás ne mögüle jöjjön.
Az sem jó, ha nincsenek árnyékok, vagyis túl erős vakut használtak a fotózáshoz. Optimális esetben megfelelő mélységű kontrasztok jelennek meg az arcon, vannak egymástól jól elkülönülő árnyékolt, sötétebb és világosabb részek. Mutatok néhány jó példát:
Felhívnám a figyelmet egy aprócska részletre, amitől igazán életre kel egy arc:
a szemükben megcsillan a fény.
Elég széles skálán mozog, hogy mennyire erős fény-árnyék játék megengedett, az első és legfontosabb az, hogy ne legyen vagy a teljes kép árnyékolt vagy a teljes kép árnyék nélküli.
Összefoglalva tehát, olyan kép a megfelelő referencia fotó, aminek jó a felbontása, jól látszódnak az apró részletek, megfelelő nagyságú és nem túl árnyékolt vagy túl kimosott a nagyon erős vaku miatt.
Tudom, hogy ez nem olyan könnyű, de manapság mindenkinek van mobiltelefonja, amivel nap mint nap fotóz, így talán nem is annyira nehéz, és a fényképezés bármikor újra próbálható.
Nyugodtan küldj nekem képeket és megnézem, hogy megfelelő-e.
Ezzel a kis útmutatóval próbáltam segítséget nyújtani, remélem, hogy sikerült.